Az emlőrák kialakulásának megelőzése

 Az emlőrák hazánkban a nők leggyakoribb daganatos betegsége. Előfordulási gyakorisága folyamatosan nő, évente kb.4500 új megbetegedést diagnosztizálnak. A legtöbb beteg a 45 – 65 éves korcsoportba tartozik, ritkább a betegség a fiatalok és az idősebbek között. A civilizált országokban gyakoribb a betegség, mint a fejlődő országokban. Ma Magyarországon még a betegek fele öt éven belül meghal. A nyers statisztikai adatok alapján 1999-ben kormányrendelet tette lehetővé a leginkább érintett korcsoportú nők országos mammográfiás szűrővizsgálatát. Nemzetközi tapasztalatok alapján a mellrák halálozása csökkenthető a rendszeres szűréssel 30-50%-kal.

A mammográfiás szűrés:
Hazánkban 2000.–től folyik rendszeres – 2 évenkénti – mammográfiás szűrés a 45 -64 éves korú nők körében. A szűrőcentrumokban folyamatosan ellenőrzött, jó technikai feltételek mellett szakképzett személyzet végzi a szűrés területhez kötött adatbázis alapján az ÁNTSZ szervezésében. Sajnos a megjelenési arány nagyon alacsony, 40 % körüli. Sok a bizonytalanság, a téves információ, a bizalmatlanság, a vizsgálattal járó kompresszió kellemetlen, nem ritkán találkozunk a szűrőcentrumokban a páciensek azon aggodalmával, hogy maga a vizsgálat okoz mellrákot. Az interneten is sok elképesztő ostobaság jelenik meg a témával kapcsolatban. Senki nem aggódik, ha ágyéki gerinc röntgenre küldik, mert fáj a dereka, pedig ezzel a vizsgálattal nagyságrenddel nagyobb sugárterhelés éri a szervezetet, mint a mammogáfiás vizsgálat során.
A szűrés során mindkét emlőről kétirányú mammográfiás felvételt készítünk, a szakképzett asszisztens fizikális vizsgálatot végez, melynek eredményét írásban rögzíti az értékelő orvosoknak, felveszi a beteg egyéni és a családi kórelőzményét, rizikófaktorokra vonatkozó kérdéseket tesz fel. Az elkészített felvételek a betegre vonatkozó összes információval kerülnek a leletező orvosok elé. Egymástól függetlenül két orvos nézi át a képeket és eldöntik, hogy a vizsgálat negatív eredményű vagy pedig tisztázó vizsgálatra kell visszahívni a pácienst. A visszahívás nem egyenlő a mellrák diagnózisával, csak annyit jelent, hogy további vizsgálat szükséges, mely lehet kiegészítő speciális röntgen felvételek ( pl. célzott – nagyított felvételek az érdekes területről, mely pontosabb képet ad a kérdéses eltérésről), lehet ultrahang vizsgálat, a váladékozó emlőjárat feltöltése, szükség esetén vezérelt mintavétel. A diagnosztikai vizsgálatok alapján szükség esetén a 2 évestől eltérő kontroll vizsgálatot vagy műtétet javasolunk, a műtétesek esetén előzetesen a rendelkezésre álló adatok alapján onkológusokból, radiológusokból, sebészekből és patológusokból álló team dönti el, hogy mi legyen a beteg további sorsa. Műtét után a szövettan birtokában ismételten a team dönt a beteg utókezeléséről is.
A szűrővizsgálatnak a találati biztonsága 90-95%, tehát rejtve maradhat a betegség, és a két szűrés között jelentkezhet a beteg a tapintott csomójával.

A klinikai mammográfia:
A panaszokkal jelentkező betegek vizsgálata ugyanazokkal a módszerekkel, mint amiket a szűrés és a visszahívás feldolgozása során az előbb leírtam.
Egyes ritka esetben egyéb, bonyolult vizsgálatokat – pl. emlő MR, PET-CT – is alkalmazunk a kivizsgálásban.

Mitől függ, hogy melyik vizsgáló módszert használjuk?
Fiatal és nem szült nőknél 35 éves kor alatt az első választandó módszer az ultrahang, 35 éves kor felett pedig a mammográfia. A röntgen vizsgálattal olyan mikromeszesedések válnak láthatóvá, amit az ultrahang nem tud kimutatni, nem tudjuk a meszesedés jellegét vizsgálni. A két eljárás nem egymást helyettesíti, hanem kiegészíti. Fiatal nőknél a mammográfia érzékenysége az ultrahangnál kisebb.
Egyes speciális mellrákok diagnosztikája nehéz. Az egyik legnehezebb feladat a terhességgel szövődött mellrák kimutatása és ellátása, de adott esetben a fiatal korúak daganatának a kimutatása is komoly feladat elé állítja a vizsgálót. Nem egyszerű elkülöníteni az egyszerű emlőgyulladást a gyulladásos formában kezdődő mellráktól sem. Szerencsére ezek a betegségek ritkák, de épp ezért azokban a mammográfiás centrumokban jobbak az esélyei a betegeknek, ahol sok beteget látnak el, nagyobb tapasztalattal rendelkeznek.
Az emlő önvizsgálatát is meg kellene tanulni, mert hasznos kiegészítő módszer, a daganatok 20-30%-át a betegek maguk veszik észre.

Rendszeres mammográfiás szűréssel, gyors diagnózissal és megfelelő kezeléssel a betegség jól gyógyítható, és a szakemberek reménye alapján hazánkban is egyre kevesebb nő halna meg mellrákban.

dr. Nahm Krisztina
radiológus főorvos