Az allergia

Az allergia az immunrendszer helytelen működése következtében kialakuló betegség, melynek során a környezetünkben megtalálható, egyébként ártalmatlan az immunredszer fokozottan reagál. Bármely életkorban jelentkezhet, kialakulásához a genetikai hajlam környezeti ártalmak (pl. dohányfüst, légszennyezettség), pszichoszociális tényezők, a szervezet aktuális állapota (pl. stressz, fertőzés, betegség, hormonális és anyagcsere változások) is hozzájárul.

Az allergia különböző betegségeket okozhat (allergiás nátha, allergiás kötőhártya gyulladás, asztma, csalánkiütés, gyomor-bélrendszeri panaszok, atópiás dermatitisz, anafilaxiás sokk, idegrendszeri tünetek - fejfájás, ingerlékenység, depresszió - , ízületi- és izomfájdalmak). Ezek a betegségek megjelenhetnek egyenként, egymást követve, de gyakran társulnak is. Az allergiás betegségek megjelenése az allergiás betegség fajtájától függően életkoronként is különbözik. Csecsemő- és kisgyermekkorban a leggyakoribb az atópiás dermatitisz, később a légúti tünetek (asztma) kerülnek előtérbe.

Az allergiás betegségekre való hajlam öröklődik. Ha nincs allergiás a családban, a kialakulás kockázata 10%. Ha az egyik szülő allergiás, akkor kb. 20-25%-kal, ha mindkettő, akkor kb. 45-50%-kal nagyobb a gyermekük esélye valamilyen allergiás megbetegedésre. Abban az esetben, ha mindkét szülő azonos típusú allergiás megbetegedésben szenved, például asztmája vagy szénanáthája van, az utódok veszélyeztetettsége elérheti az 50-70%-ot is.
Az allergiás betegségek nagyon gyakoriak, a lakosság 10-15%-át érintik. A WHO előrejelzése szerint 10 év múlva minden második ember allergiás lesz a Földön.

 

dr. Kaszó Beáta
gyermektüdőgyógyász, allergológus